Alagutak

Kattints a képre!

Galambos Viktor: SIRATÓFAL-ALAGUTAK

A Heródes kiállítás alkalmából láttuk a nagy építtető néhány csodálatos alkotását, de a legcsodálatosabb a képsorunk elején látható Jeruzsálem-i nagy templom, amely Kr.e. 19-ben épült. Hogy a templomnak és udvarának elegendő helye legyen, Heródes megdupláztatta a Templomhegy felületét.
E célból falakat építtetett a hegy alacsonyabb részén és feltöltette a körülvett területet. Erre épült a nagy templom, amit a római hadsereg Titusz császár vezetésével Kr.u. 70-ben kirabolt és a föld színéig lerombolt. Az üresen maradt helyre építtette Justinianus bizánci császár Kr.u. 530-ban a “Miasszonyunk” keresztény templomot, amit a VII. század elején a Szaszanidák leromboltak, és a templom cédrus gerendáit felhasználva építették meg Kr.u. 690-ben az El Axa mecsetet, valamint a Szikla-Dóm mecsetet, amelyek máig épen maradtak.
A Templomhegy támfalai külső oldalán lakónegyedek épültek és az évezredek során egymás fölé épült házak teljesen beborították a nyugati támfal északi részét.
Ez a nyugati fal maradt meg az első Jeruzsálem-i és Heródes második templomából, itt siratják két évezrede a zsidók az elpusztult templomot, ez a “Siratófal”,a zsidó vallás legszentebb helye.
A Siratófal 60 méteres szakasza maradt szabadon és 485 méter van a föld alatt.
Az angol régész, Charles Wilson folytatott ásatásokat a fal földalatti részén 1867-1870 között. A hat napos háború után amikor Jeruzsálem izraeli fennhatóság alá került, húsz évig folytatódtak az ásatások, mégpedig úgy, hogy az alagút feletti épületek ne károsodjanak.
Ebből a célból fokozatosan haladva, alátámasztottak mindent, s közben a leleteket is biztosították.
Az alagút bejáratától 46 m-re találta meg az archeológus Waren a Templomhegy nyugati bejáratát, s mivel ez a pont van a legközelebb ahhoz a helyhez, ahol a templomban őrzött Frigyláda állt a tízparancsolat tábláival, itt egy kis imahelyet alakítottak ki.
Az alagút a nyugati fal kövei mellett folytatódik. A legnagyobb faragott kőtömb 13,6 m. hosszú, 3 m. magas, 3,5-4,5 m. széles. Súlya 570 tonna.
Hogy hogyan tudták a két évezred előtti technikával megmozgatni és helyére szállítani, azt nem tudom elképzelni, de mérnöki praxisomból tudom, hogy ma is komoly probléma elé állítaná a műszakiakat.
Az alagút egy Hasmoneusok (Kr.e.140-37) korából származó vízvezetékel folytatódik, amelyben egy medence is van, majd 1996- ban egy kijáratot nyitottak, mely a Via Dolorosara (Krisztus Kálvária Útja) nyílik.
A kijáratot a szélsőséges muzulmánok annyira ellenezték, hogy nyolcvan halálos áldozata volt a zendülésüknek.
Azóta sokezer belföldi és külföldi turista haladt át vezetett csoportokkal az alagutakon.

https://plus.google.com/photos/108968301883859984850/albums/5976507197766342801