Salzburgban mindenhol találkozunk az egykori püspökök, érsekek, a város egyházi és világi uralkodóinak neveivel, címereivel. Köztük a legszínesebb egyéniség mindenképpen Wolf Dietrich von Raitenau volt, akit szerelme, Salome Alt, egy Wels-i kereskedő szépséges lánya 15 gyermekkel ajándékozott meg. Az érsek hálából 1606-ban épített neki egy kis kéjlakot, amelyet elnevezett Altenau-nak kettőjük nevének -Alt és Raitenau- romantikus kombinálásából.
A rózsaszín kastély, a szerelmi fészek mellé pedig egy álomszép kertet varázsolt. Azért választotta ezt a helyet az érsek, hogy fentről a várból mindig láthassa a kéjlakot.
A salzburgiak éppen e viszony miatt zárták szívükbe nagyon is emberi hercegüket. A legenda szerint egy fogadáson ismerkedtek meg. A következő reggel Salome a Residenzben ébredt fel s többet nem is hagyta el Salzburgot, – melynek legszebb asszonya volt, – csak akkor amint az érsek fogságba került.
Utódja, Markus Sittikus érsek Mirabellnek nevezte el Altenaut.
A 18.század első felében pompás barokk stílusban építette át a kastélyt Johann Lucas von Hildebrandt építőművész Anton Harrach hercegérsek számára. Elegáns tornyot és kápolnát illesztett hozzá. 1818-ban sajnos tűzvész áldozata lett, szinte teljesen leégett, utána már egyszerübb módon állították helyre. A tűzvész csak a nyugati szárnyat kimélte meg, így csupán a lépcsőház és a márványterem látható eredeti szépségében.
Az Angyalok lépcsőjét Donner szobrai díszítik. „Nem ismerek még egy lépcsőt,- írja róla egy osztrák író,- amelyen a járás oly kellemes volna, mint ezen“. Én pedig azt mondom: nem hiszem, hogy a világon van még egy ilyen csodálatos út, mint az angyalok lépcsője, mely a szerelmeseket a boldogító igen elmondásához vezeti. Rózsaszín márványputtókkal, dundi angyalkákkal gazdagon diszített karzatját nézegetve, a látogatók akaratlanul is megsimogatják őket és megnézik hova mutogatnak ujjacskáikkal. A falak félköralakú, a tipikus rokokóra jellemző kagylódíszes fülkéiben görög mondák hőseinek szobrai sorakoznak.
Csupán a lépcsőház tekinthető meg. Az első emeleti gazdagon aranyozott Márványterem, melyben egykor Leopold Mozart is koncertezett gyermekeivel, a turisták elött sajnos zárva van, mert koncert és házasságkötő terem. A kastély egyéb termeiben pedig a polgármester székel és a városi könyvtár kapott helyet.
A Mirabell- kert három szintre oszlik. Maga az érsek tervezte egy hatalmas S alakban, kedvese, Salome nevének kezdőbetűje alapján.
A kert főrészét, a virágoskertet a francia kertek mintájára alkotta Fischer von Erlach a 17.században, tökéletesen szimmetrikus, geometrikus, keskeny nyírott fűsövénnyel határolt virágágyásokkal, középen egy nagy szökőkúttal, valamint görög és római istenek szobraival. A virágágyások még ma is S és W alakúak /Salome és Wolf neve alapján/. Ezeket a betűket megőrizték a későbbi érsekek is, akik szintén itt tartották kedveseiket. Csupán egyikük volt kénytelen megváltoztatni szíve hölgyének óhajára.
A virágoskert a földszinti rész, egyszinten áll a kastéllyal. Magas, lila akáccal borított kőfal választja el egy kisebb kerttől, amelyben üvegház áll trópusi növényekkel, medencéjében színes halak és teknősbékák úszkálnak, kalitkákban pedig hangos tarka papagályok szórakoztatják a belépőket.
Közvetlenül a kastély falánál kezdődik a rózsakert, mely színpompával, bódító illattal és kényelmes padokkal hívja a látogatókat.
A kastélynak a kertbe való bejáratánál egy szép kicsi szökőkút áll, egy szimbólikus lóúsztató közepén egy Pegasus szobor-ral. Medencéjében a szárnyasló körül díszkacsák úszkálnak.
A közelében egy lépcsőn szimbólikus egyszarvúak szobrai őrködnek, remek barokk kovácsolt vaskapu előtt, ahonnan világhírű kép fogadja az embert: balra a kastély, előtte a színpompás kert, jobbra a templomok kék kupolái emelkednek, háttérben a vár magasodik. Csodálatos, filmszalagra kívánkozó kép, amelyről sokan méltán mondják: ez nem is lehet igaz, oly szép.
A lépcső egy felsőbb szintre vezet, a pázsitos fákkal, szobrokkal benépesitett angol kertekbe. Ennek elkerített része az Anton Harrach érsek által épített Törpe kert, melyben két kőoroszlán őrzi a bejáratot, s 15 groteszk, 1-1,5 méteres márványtörpe /gnóm/ fogadja a belépőket öreg fák árnyékában. Testi fogyatékosságokat /törpe, púpos/ és mesterségeket ábrázolnak /kertész, bohóc, gyümölcsárús/. Túlzott mozdulatokkal, gesztusokkal, erejüket fitogtatva, gúnyolódni próbálnak a látogatókkal, ami nem igen sikerül nekik. Előbb 28 figura állt a kertben, ám műgyűjtők kezet tettek rájuk s csak felét sikerült visszaszerezni. Ma is rejtély, hogy miért építette az érsek ezt a törpe kertet, mi volt a szerepe, vagy jelentősége.
Szintén az emeleti szinten áll a Sövényszínház, melynek szabadtéri színpadán az 1700-as évektől kezdve már komoly darabokat játszottak. A sövénylabirintus szinházi kulisszaként szerepelt.
Az emeleti szint legnagyobb részét ma a Paracelsus gyógypark alkotja. A Paracelsus gyógyintézetben iszappakolásban, gyógyvízkúrában, sósfürdő kezelésben részesülnek a reumások, asztmások, emésztőszervi zavarokban szenvedő betegek. Fedett uszoda, szauna, szolárium, gyógytornatermek, üdülőhotel tartozik hozzá. Impozáns bronzszobrot emelt a város a nagy tudósnak ebben a róla elnevezett parkban.
Végül az évszázados szelidgesztenyefákkal árnyékolt pázsitos alsó szintet játszótérnek rendezték be, hadd töltődjenek fel a Mirabellben a gyermeklátogatók is örömmel.
Az alábbi linkeket Éva tette be a hozzászólásokhoz, onnan emeltem ki őket:
Mirabell – Salzburg:
Márványterem:
Egy esküvő a Mirabellben:
http://www.youtube.com/watch?v=uFQdyEhNyns
(képsorok a kastélyból és a Mirabell kertből)
Hozzászólások