Az írek szentje: Szent Patrick (Patricius)
Kanadában, az ottawai Notre Dame templomban találkoztam a nevével. Előbb azt gondoltam, hogy Szt.Péterről van szó, – de nem az. Ő Irországnak a nemzeti szentje, tudtam meg később, amint utána olvastam.
385-461 között élt. Brittániában született, 16 évesen elrabolták a tengeri kalózok és a szomszédos ír szigetre húrcolva rabszolgának eladták. A hegyekben őrízte a juhokat és csak hatévi fogság után sikerült megszöknie. Európai földre, Galliába, a mai Franciaországba került. Lerin szigeten (a mai Cannes közelében) kolostorban élt barátként. Pap lett belőle, majd püspök.
432-ben azt feladatot kapta, hogy menjen vissza Irországba és terjessze a kereszténységet. 23 kisérővel indult térítőútra.
A lakosok barátságtalanul fogadták, „kalózok foglyának“ csúfolták, „istenek ellenségének“kiáltották a papok, a hercegek meg egyenesen fegyvert fogtak ellene. De amint meghallották prédikálni és barátságát, bátorságát, csodálatos tetteit tapasztalták, tömegesen tértek át a keresztény hitre. Fáradhatatlanul hírdette a szigeten Jézus eljövetelét, hogy megszabadítsa bűneitől az emberiséget.
Sok legenda született a szentről, főleg a királlyal kapcsolatban. Igy egy alkalommal odatette kedvencét, a varázslót hogy Patricknak mutassa be bűverejét, mire az a tömeg szemeláttára (az ördög segítségével!) felemelkedett a levegőbe. Ezt látva, Patrick Jézus nevét kiáltotta, mire a varázsló leesett és szörnyethalt. A király előkapta kardját hogy Patrickba szúrja, azon pillanatban megremegett a föld és villám csapott közéjük.
A király másnapra magához hívta. Katonákat rendelt ki a palotába vezető összes utakra, hogy fogják el, ha jön. Igen elcsodálkozott mikor mégiscsak megjelent, méghozzá nyolc társával együtt, anélkül, hogy az örök észrevették volna. Barátságosan kínálta meg vendégeit borral. Hogy az egyik serlegben méreg is volt, azt csak ő tudta. Patrick azonban megérezte. Megáldotta a poharat, mire a méreg habként összegyült a tetején, a legnagyobb nyugalommal leöntötte azt, a visszamaradt italt pedig felajtotta.
A király rákiáltott szolgáira, hogy fojtsák meg, de nem tudták végrehajtani a szigorú parancsot, mert kettéhasadt a föld és elnyelte őket.
Megijedve, reszketve kért akkor a király bocsánatot, szabadságot és védelmet ígérve neki. Őmaga pogány maradt, de felesége búzgó hívő lett, két leánya pedig magára öltötte a szűzi fátyolt s kolostorba vonult.
Az udvari énekes is megkeresztelkedett és a továbbiakban az isten angyalai az ég peremére telepedtek, hogy hallgathassák gyönyörű énekét. A legendák még sok tettére emlékeznek.
Emberek tömegeit keresztelte meg, papokat szentelt fel, iskolákat emeltetett, kolostorokat alapított, melyek gyorsan megteltek a nemes családok fiaival és lányaival. Nemsokára a szigetet elnevezték „a szentek szigetének“.
Patrickot püspökként hol lábainál kígyókkal ábrázolják, hol kezében egy lóherével, mellyel a szentháromságot szemléltette.
A bányászok, fodrászok, ötvösök védőszentje. Hozzá imádkoznak továbbá a haldoklók mellett, hogy védje meg őket a túlvilágon a poklok kínjaitól.
Országoshírű zarándokhely Lough Derg (Szent Patrick tisztítótüze), kegyelettárgy az a kő, mely őrzi az imádkozó Patrick térdenyomát.
Irországban még ma is hallani a köszöntést: A Jóisten, Mária és Patrick legyen veled!
Hozzászólások